Linda óta tudjuk, hogy nincs párja a magyar rendőröknek, de az is biztos, hogy a filmekben általában minden gördülékenyebb, mint az életben. A helyszínelők esetében sincs másképp. Az életes, közismertebben a gyilkossági helyszínelők munkájáról az egyik legkiválóbb és legelismertebb, erre specializálódott hazai szakembert, Viczkó István nyugállományú alezredest, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának főelőadóját kérdeztük.

- Láttam a sorozat néhány epizódját, de úgy vélem, ez inkább közönségnek készült, ami nem is baj. Vannak ugyan jelenetek, amelyek megfelelnek a valóságnak, azonban a mi munkánk közel sem így zajlik. Egy másik csatorna adását még én is felvettem, mert annyira jól mutatta be a szakmát, de az ismeretterjesztő sorozat volt.

Magyarországon a 70-es évek végétől megnőtt a tárgyi bizonyítékok szerepe a bizonyítási eljárásban. Ezzel a helyszínelők szerepe is mind fontosabbá vált. Eleinte szinte csak az ujjlenyomatokat vizsgálták, de ahogy fejlődött a technika, egyre több értékelhető adatot tudtak rögzíteni a helyszíneken. Azt a vért is ki lehetett mutatni, amelyet az elkövető megpróbált felmosni, eltüntetni.

- A vérnyomok felkutatása kicsit másképp működik a gyakorlatban, mint a képernyőn - folytatja a főelőadó. - A luminol például megmutatja, hol van rejtett vérmaradvány, de amit ezzel a vegyülettel kezelünk, azon később már nem lehet eredményes DNS-vizsgálatot végezni. Érdekes, hogy a pillanatragasztó menynyire alkalmas a tárgyakon lévő ujjnyom előcsalogatására. Ezeket a kevésbé hozzáférhető helyeken nagyon nehéz láthatóvá tenni és rögzíteni, de ha zárt térben, páradús levegőben a ragasztót 24 óráig hagyják "dolgozni", garantálható a siker. Valóban létezik az említett filmsorozatban látottakhoz hasonló ujjnyomfelismerő-rendszer, amely akár a falon is láthatóvá teszi az addig nem látottakat. Néhány helyen ez összeköttetésben áll egy műholddal, ami összeveti a központtal a talált nyomot, majd visszajelez, hogy szerepel-e a nyilvántartásban, és ha igen, kié. Persze nem csupán a vér világít, hanem például UV-fényben az ondó is. Tehát sok olyan "trükk" van a tarsolyunkban, amelyekkel felderíthetjük az elkövetőket - mondja a szakember.

Minden újságíró azonnal a helyszínen akar lenni, a nyomozás minden részletét meg akarja osztani az olvasóval, nézővel, s közben nem is gondol arra, mekkora kárt okozhat.

- Meg tudnék őrülni, amikor civilek lépnek be a tetthelyre! Hagyján, hogy útban vannak, de összevissza járkálnak, nyomokat tüntetnek el és hagynak maguk után. Nem feltétlenül a filmeken látható lábnyomokkal van a baj, hanem egy-egy haj- és elemi szállal, ujjnyommal. Rengeteg felesleges erőfeszítéstől kíméljük meg magunkat, ha csak azok vannak a területen, akiknek feltétlenül ott kell lenniük. A helyszínnek elvileg olyannak kellene lennie, mint a műtőnek. Talán a Fenyő-gyilkosságban is máshol tartanánk, ha nem közvetítették volna közvetlen közelről a nyomozást. Mindenkinek meg kellene értenie, vannak dolgok, amikről ha csak a nyomrögzítő és az elkövető tud, az bizonyító erejű. Csak így lehet eredményt elérni.

Az elvemhez mindig következetesen ragaszkodtam, ezért aztán az újságíró kollégák közül többen nehezteltek is rám. Például a dunakeszi Pándy-helyszínen, ahol kénytelenek voltak helikopterről filmezni, hogy mit csinálunk.

Rengeteg tetthelyen jártam már, számos boncolást láttam, de azt az érzést, amit egy halott látványa jelent, nem lehet megszokni. Néhány esetre, amíg élek, tisztán emlékezni fogok. A 70-es évek közepén a Halászbástya mellett én találtam meg egy hatéves kislány, M. Kati meggyilkolt holttestét. Szörnyű volt! Hasonló korú lehetett az a kicsi, aki a lakásban magára borította a rotyogó kocsonyásfazekat. Az iszonyatosan forró anyag úgy viselkedett, mint a zselé. Kórházba szállították a gyereket, de már nem tudtak segíteni rajta. A harmadik emlékem a Kosztolányi Dezső térhez közeli egyik utcához kötődik. Egy idős néni már több hete elhunyt, hozzá hívtak minket. Tél volt, de a központi fűtés és a meleg dunyha megtette a hatását. Olyan elementáris hullaszagot azóta sem tapasztaltam. A légyraj szinte repülni se tudott, annyira telezabálták magukat a testéből.
KORMOS GÁBOR
FOTÓ: NÉMETH, Viasat3/Alliance Atlantis
(Zsaru, 2005/30. 8-9-10. o.)
KERETES ANYAG:

Felruházott öngyilkos?
A helyszínelők éleslátásának és a bravúros nyomozásnak köszönhetően került egy nap alatt rendőrkézre az a 39 éves nő, aki a gyanú szerint áprilisban brutális kegyetlenséggel megölte kínai főnökét, majd a halottat öngyilkosságnak álcázva próbálta eltüntetni. Az elszenesedett holttestre a tűzoltók bukkantak rá a IX. kerület, Távíró utca egyik épületének pincéjében, ahová tűzeset miatt riasztották őket.

- Az első dolgunk ilyenkor eldönteni, idegenkezűség történt-e, hogy a későbbiekben büntetőeljárásban kell-e lefolytatni az ügyet, vagy balesetről, netán öngyilkosságról van szó, ami államigazgatási eljárást kíván - idézte fel az eseményeket Gárdonyi Gergely főhadnagy, a BRFK bűnügyi technikai osztálya szemlebizottságának vezetője. - Ezt szem előtt tartva kezdtünk munkához, és a hőtől megolvadt műanyag kádban fekvő áldozatról lefejtettük az égett holmit. Már ekkor gyanús volt, hogy túl sok rajta a ruha. Úgy tűnt, mintha belecsavarták volna különböző darabokba, hogy jobban égjen. A nyomok arra utaltak, hogy a keze is össze lehetett kötve, így egyre biztosabbnak tűnt, hogy meggyilkolták. Ráadásul a lépcsőházban találtunk egy üres benzines kannát, amit vélhetően a távozó elkövető hagyott maga után. A nyomozás kiderítette, hogy az a nő végzett vele, akivel még beszélgettünk is a helyszínen. Hátborzongatóan nyugodt volt.

V. Évát az életvédelmi osztály beosztottai a holttest megtalálása napján őrizetbe vették. Beismerő vallomásában elmondta, hogy milliókkal tartozott munkaadójának, amit nem tudott megadni. Ezért a lakására csalta, több fejszecsapással megölte, majd a holttestet becsomagolva a társasház pincéjében elrejtette. Másnap benzinnel lelocsolta és felgyújtotta.
KNÁB

Homlokot törölni veszélyes
A helyszínelők által begyűjtött anyagmaradványokat biológusok, kémikusok és fizikusok fogják vallatóra a BM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI).

- A helyszínelés mindig a legjobb szakembergárdát igényelte, munkájuk, a mintabiztosítás kiemelt fontosságú, és rendkívül nagy odafigyelést igényel - tájékoztatta a Zsarut Egyed Balázs biológus, igazságügyi hemogenetikus szakértő, az intézet munkatársa. - A DNS-vizsgálat megjelenésével arra is ügyelniük kell, hogy a ruházatukra tapadt anyag révén még véletlenül se távolíthassanak el a helyszínről később fontossá váló nyomokat. Akár egy csepp vérből, nyálból és bármely egyéb biológiai anyagból kielemezhető a tettes DNS-profilja, de a fejlődés eredményeképpen ma már egyéb nyomokból is - amelyekkel más módszerrel semmit sem tudnánk kezdeni - igen jó eredményeket érünk el. A látens biológiai anyagokból nyert minták begyűjtéséhez viszont nagy szakértelem és rutin szükséges. Tudni kell, hol találhatók ezek a nyomok, és milyen módon lehet biztosítani az anyagokat.

Mint megtudtuk, az egyik ilyen például a bőr hámrétege, amelyről folyamatosan sejtmaradványok válnak le, ami láthatatlan folyamat, de bármit megfogunk, olyan nyomot hagyunk rajta, amiből megfelelő módszerrel azonosításra alkalmas DNS-t nyerhetünk. A mintákra különösen vigyázniuk kell a bűnügyi technikusoknak, hogy ne piszkolódhassanak, ne penészedjenek és ne is száradhassanak ki. Nemzetközi ajánlások tartalmazzák a mai kor igényeinek megfelelő helyszíni munkavégzés szabályait, beleértve a helyszínre elsőként érkező, biztosító járőrök teendőit is.

- A vizsgálat eredményének ismeretében szakvéleményt írunk - mondja Egyed Balázs. - Előfordult már, hogy csalódást okoztunk a nyomozóknak, akik meg voltak győződve, hogy közel vannak a megoldáshoz, mégis közölnünk kellett velük, hogy rossz irányba tartanak. Olykor még a vizsgálat eredményét is kétségbe vonják, az ügy végleges megoldása után azonban kénytelenek elismerni az igazunkat. Más alkalommal, miután a helyszíni mintákból egy idegen DNS-t tudtunk kimutatni, kiderült, hogy a helyszínelőé volt. Bár szabályosan, kesztyűben végezte a munkáját, közben megtörölte a homlokát és átvitte az ajtókilincsre az anyagot. Hogy ez minél ritkábban forduljon elő, rendszeresen tartunk továbbképzéseket a technikusok, a szakértők és az osztályvezetők számára. Részt veszünk a bűnügyi szakemberek szakmai konzultációin, és tájékoztatást adunk az újabb fejleményekről, eredményekről is.